Havi archívum: October 2015

DNS-hibajavítás: személyre szabott tumorterápiákat alapozhat meg magyar kutatók vizsgálata

2015 Oct 26.

A jelenlegi genomszekvenálási módszerek előtt rejtve marad a szokatlan bázisok eloszlási mintázata. Vértessy Beáta és munkatársai azt vizsgálják az MTA Természettudományi Kutatóközpontban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, hogyan lehetne feltárni ezeket a rejtett hibákat. Kutatásaik az idei kémiai Nobel-díj kapcsán kerülhetnek az érdeklődés középpontjába.

A teljes hír itt olvasható.

Megjelent: MTA hírei, 2015. október 22.

További megjelenés:

MTVA, Minden Tudás, 2015. október 23. (00:40-04:30)

Vértessy Beáta a magazinműsor első felében beszél a malária ellenszeréről, mely alkalmas lehet a [...]

Az antipszichotikumtól a hidrogénakkumulátorig – szinte korlátlanok a mai kémia lehetőségei

2015 Oct 20.

A hazai kémiai tudomány nemzetközi rangjáról, a kutatói utánpótlásról, valamint a fizikai kémia kínálta távlatokról beszélt az mta.hu-nak Joó Ferenc Széchenyi-díjas vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke. Az akadémikus szerint a hazai kémiai kutatások színvonala kiszámítható támogatásokkal tartható fenn, mert a pályázati rendszer nem garantálja kellőképpen a kutatói biztonságot.

„A hazai vegyészet ragyogó kutatóhelyekkel, kiemelkedő tudósokkal és nagyszerű eredményekkel büszkélkedhet. Hogy csak néhány területet emeljek ki, magas szintű anyagtudományi kutatások [...]

Génjeink is bizonyítják, honnan származunk

2015 Oct 20.

Lezárult a világ egyik legnagyobb, az emberi genetika sokszínűségét feltáró kutatása, az 1000 genom projekt. Öt kontinens 26 népcsoportjának 2504 tagja járult hozzá DNS-mintájával. Az eredmény szerint a genetikai sokszínűség leginkább Afrika szubszaharai régiójára jellemző, ez is megerősítette tehát, hogy az emberiség bölcsője Afrikában lehetett.
A projekt 2008-ban azzal a céllal indult, hogy minél átfogóbb képet adjon a Föld népességének genetikai változatosságáról.

Vértessy Beáta, a BME szakembere, az MTA TTK tudományos tanácsadója  az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, [...]

Nanoszerkezetek meghatározásának új hazai lehetőségei a CREDO kisszögű röntgenszórásos nagyberendezéssel

2015 Oct 16.

A hétköznapi élet szinte minden területén (híradástechnika, optika, élelmiszer és egészségügy) találkozunk a miniatürizálás termékeivel: a nanorendszerekkel és nanorészecskékkel. A természettudományos kutatásokban is a kis méretekhez köthető tulajdonságok megismerése játszik központi szerepet.

A nanorészecskék és nanorendszerek új típusait kidolgozó és fejlesztő, úgynevezett nanotechnológiák e rendszerek szerkezeti és morfológiai leírásának széles eszköztárát használják. A nanotartományban a méret- és morfológiai (alaktani) meghatározás leggyakoribb eszköze az elektronmikroszóp, amellyel a részecskék és alkotók vetületi felületének képét nyerjük. Ehhez képest jelent minőségileg [...]

Biomasszából érték

2015 Oct 12.

2013-ban az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézete (MTA TTK AKI) 455 millió forintot nyert biomasszával kapcsolatos kutatásokra. A KTIA_AIK_12-1-2012-0014 jelű, a „Megújuló energiaforrások újszerű felhasználása és korszerű energiatároló eszközök fejlesztésére alkalmas innovatív eljárások tudományos megalapozása” című pályázat idén októberben befeje­ződött. Az eredményekről a résztvevőket kérdeztük.

A teljes hír itt olvasható.

Megjelent: Innotéka, 2015. október

“Az ember, aki először repül a Marsra, már megszületett”

2015 Oct 09.

A marsi című könyvet és annak Mentőexpedíció című filmváltozatát épp most rajongják körül, többek közt azért, mert a sztorijuk valós tudományos alapokra épül, az Európai Űrügynökség főfelügyelője például tanácsadóként vett részt a filmben, miközben azért kompromisszumokat is kellett hozniuk a feleknek. De mennyit tudunk valójában arról, hogy milyen hatása lenne az emberre egy Mars-missziónak? Mit tesz az elmével a súlytalanság és az elszigeteltség? Erről beszélgettünk két magyar űrpszichológussal.

A Földön és a világűrben végzett pszichológiai kutatásokról dr. [...]

A Fény Nemzetközi Évéhez csatlakozott a Bayer MSMS interaktív program

2015 Oct 08.

2015. október 7., Budapest – A 2015/16-os tanévben, kibővített formában kezdi meg a Bayer Hungária „Making Science Make Sense“ (MSMS) Tudáspont oktatási programját, amely csatlakozik az MTA által gondozott A Fény Nemzetközi Éve 2015 eseménysorozathoz is. Ennek jegyében a 10-14 év közötti tanulóknak szervezett foglalkozások és az interaktív kísérletek a látásra, a szem felépítésére és működésére fókuszálnak. Az előző tanévben nagy sikerrel zárult természettudományos és egészségedukációs oktatási program idén már dupláz: a 40 workshopon több mint ezer diák [...]

Kémiai Nobel-díj a sejtek DNS-hibajavító mechanizmusáért

2015 Oct 07.

Thomas Lindahl brit, valamint Paul Modrich és Aziz Sancar amerikai tudósnak ítélte oda megosztva a 2015-ös kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az indoklás szerint a kutatók molekuláris szinten térképezték fel, hogy miként működik a sejtekben a DNS-hibajavító mechanizmus. Munkásságuk alapvető hozzájárulást jelentett az élő sejtek működésének megértéséhez, kutatási eredményeik felhasználásával új daganatellenes gyógyszerek kifejlesztése vált lehetővé.

A teljes hír itt olvasható.

Megjelent: MTA hírei, 2015. október 7.

További forrás: http://www.nobelprize.org [...]

Orvosi-élettani Nobel-díj 2015: fonálférgek és malária elleni kezelésekért

2015 Oct 07.

A 2015-ös orvosi-élettani Nobel-díjat három kutató kapta megosztva. Felerészben William C. Campbell amerikai és Ōmura Satoshi japán kutató a fonálférgek elleni új terápiákat megalapozó felfedezésekért, felerészben pedig Youyou Tu kínai kutató a malária elleni új kezeléshez vezető  eredményeiért – jelentették be hétfőn 11.30-kor a Karolinska Intézetben, Stockholmban.

A teljes hír itt olvasható.

Megjelent: MTA hírei, 2015. október 5.

További forrás: http://www.nobelprize.org

További megjelenés:

Parazitafertőzések és malária: orvosi-élettani Nobel-díj 2015 – origo, mti, origo.hu, [...]

Fizikai Nobel-díj a neutrínókkal kapcsolatos kutatásokért

2015 Oct 07.

A 2015-ös fizikai Nobel-díjat Takaaki Kajita japán és Arthur B. McDonald kanadai tudósok kapták megosztva a neutrínókkal kapcsolatos kutatásaikért – jelentették be kedden Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

A teljes hír itt olvasható.

Megjelent: MTA hírei; 2015. október 6.

További forrás:  http://www.nobelprize.org

További megjelenés:

Nobel-díj a szellemrészecske-kutatásért – nepszava.hu, 2015. október 7.

Vörösiszap katasztrófa után – hogyan gyógyulnak a környezeten ejtett mély sebek

2015 Oct 06.

A  Kék bolygó c. magazinműsorban az öt évvel ezelőtt történt ipari katasztrófáról beszélt Szépvölgyi János, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, aki  szakmai vezetőként vett részt a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa (KKB TT)  szakértői munkájában.

A teljes műsor itt megtekinthető: http://www.mediaklikk.hu/video/kek-bolygo-2015-10-05-i-adas-2/

Megjelent: MTVA, M1, Kék bolygó, 2015. október 5.

Vörösiszap-ömlés: öt éve történt az ország legnagyobb ipari-természeti katasztrófája

2015 Oct 05.

Egymillió köbméter lúgos ipari hulladék terült szét negyven négyzetkilométeren, tíz halálos áldozat, több mint 150 sebesült, pénzben és számokban nem kifejezhető emberi szenvedés és természeti kár, 38 milliárd forintos helyreállítási költség. Öt évvel az ajkai vörösiszap-ömlés után így lehet megvonni Magyarország legnagyobb ipari-természeti katasztrófájának mérlegét.

„Egyértelmű, hogy a bauxitfeldolgozás maradékanyaga a lúgos kémhatás miatt gyakorolt ilyen káros hatást a lakosságra, az élővilágra és a talajra” – mondta Szépvölgyi János vegyészmérnök, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont [...]