Kálmán Alajos_75
  |   Küldés emailben

Elhunyt Kálmán Alajos kémikus, az MTA rendes tagja

Karácsony másnapján, 2017. december 26-án váratlan hirtelenséggel elhunyt a magyar kémikus társadalom és szűkebb tudományterülete, a krisztallográfiai szerkezetkutatás nemzetközi elismertségű, kimagasló hazai szaktekintélye, Kálmán Alajos. Egész szakmai életpályáját az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben töltötte (ma Természettudományi Kutatóközpont), 1958-tól munkatársaként, majd 1978-tól 2005-ös nyugdíjba vonulásáig az intézet röntgendiffrakciós osztályának vezetőjeként.
A professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Brüsszeli Európai Tudományos Akadémia tagja, valamint az ELTE címzetes egyetemi tanára volt.

Kálmán Alajos professzor úr munkásságának főbb állomásai a kémiai krisztallográfia és a molekulaszerkezet-kutatás területén: foglalkozott szervetlen kémiai szerkezetekkel, tetraéderes oxoanionok jellemzésével, törvényszerűségeket ismert fel a periódusos rendszeren belül. Munkássága során több száz heterociklusos vegyület térszerkezetét írta le, meghatározta az általuk gyakran mutatott polimorfia jellemzőit. Nevéhez fűződik a dezmotrópia krisztallográfiai leírása. Jelentős eredményeinek egyike szerves kristályok izostrukturalitásának átfogó jellemzése és leírása, izostrukturalitási indexek kidolgozása. Az izostrukturális rendszerek kapcsolatát vizsgálva felfedezte a nem-krisztallográfiai rotációk, transzlációk jelentőségét. Munkássága során 363 cikk, 8 proceedings, 55 konferencia kivonat, 32 egyéb publikáció, könyv, tanulmány jelent meg, hivatkozásai négyezernél járnak, a cikkeit megjelentető folyóiratok hatástényezőinek összege 420 felett van. Számos országban járt vendégkutatóként, -előadóként, párat kiemelve: Olaszország (1966), Anglia (1968–1969), Amerikai Egyesült Államok (1974, 1989) és Japán (1997). Fáradhatatlanságát bizonyítja egy 2015-ben megjelent általa írt könyvfejezet. Teljesítményét 1975-ben Akadémiai Díjjal, 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2002-ben Hanus Medállal, 2005-ben Podmaniczky-díjjal, 2007-ben Fabinyi Rudolf-emlékéremmel, 2011-ben Than Károly-emlékéremmel, 2015-ben Náray-Szabó István díjjal ismerték el.

Nemzetközi Krisztallográfiai Unió (IUCr) Végrehajtó Bizottságának tagja 1984-től 1990-ig és alelnöke 1990 és 1993 között. 1987 és 1993 között az IUCr képviselője volt az Európai Fizikai Társaságban. A Magyar Kémikusok Egyesülete alelnökévé választották 1990-ben, majd az MKE elnöke 1996-2007-ig.

A kimagasló eredményességű kutatómunka mellett Kálmán Alajos professzor úr a közéletben is aktívan részt vett. Ezt ismerték el például, amikor Rákosmente díszpolgárának választották. 1989 és 2000 között a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaságot is vezette. De a munka mellett a legkedvesebb, és legmagasabb szinten művelt hobbija a leghíresebb katedrálisok kristályokra emlékeztető szerkezetének felfedezése.

Gyászjelentés