Lendület 2018_20
  |   Küldés emailben

Bunford Nóra és London Gábor is az MTA Lendület program támogatásával alapíthat kutatócsoportot az MTA Természettudományi Kutatóközpontban

21 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít a Magyar Tudományos Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul: a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosít forrást.

A nyertesek névsorában megtalálhatjuk Bunford Nórát (MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) és London Gábort (MTA TTK, Szerves Kémiai Intézet) is, akik az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakíthatnak a támogatásnak köszönhetően kutatócsoportot.

Bunford Nóra, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus. Célja a serdülő- és fiatal felnőttkori figyelemhiányos-hiperaktivitás és externalizációs (ADHD/EXT) zavarok olyan velejáróinak pontosabb megértése, amelyek funkcionális károsodást és viselkedésproblémákat okoznak. E tünetegyüttesek komoly pszichés hátrányt jelentenek a betegnek, a társadalomnak pedig jelentős pénzügyi terhet. A kutató azt tervezi, hogy ADHD/EXT tüneteket mutató és tipikusan fejlődő serdülőkorúakat követnek majd öt éven át. A megfigyelések alapján információt nyerhetnek arról, hogy mely biológiai, idegi és viselkedésbeli jellemzők csökkentik/növelik az érzelmi diszreguláció, a funkcionális károsodás és a viselkedésproblémák megjelenésének valószínűségét. A megismert védő/rizikó faktorok tudatában javítani lehet majd a jelenleg mérsékelten hatásos megelőzési és kezelési módszereken, és ezáltal csökkenthetők az e zavarokkal együtt járó személyes és társadalmi terhek is.

London Gábor kémikus kutatásainak kiindulópontja az a probléma, hogy elektronikus eszközeink exponenciális teljesítményjavulása egy több mint ötvenéves fejlődési periódus után a közelmúltban a végéhez ért. Ennek oka, hogy a főként szilíciumalapú technológiát alkalmazó félvezetőipar már nem képes további nagy ütemű miniatürizálásra. A fejlődés lassulása, illetve a használható technológiai alternatívák hiánya új, alapvetően más megoldások keresését teszi szükségessé, a fő irányvonal pedig a probléma molekuláris megközelítése. Ezzel foglalkozik London Gábor kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban. Egyrészt a szervetlen anyagokkal (szilícium- vagy germániumalapú félvezetők) szemben a molekuláris alapú anyagok a szerves kémiai szintézis eszközeivel könnyebben és többféleképpen módosíthatók, azaz programozhatók a megfelelő alkalmazásra, másrészt a molekuláris mérettartományban jóval apróbb berendezések tervezésére nyílhat mód. A kutatás célja olyan félvezető tulajdonságú molekulák tervezése és előállítása, amelyek alkalmasak lehetnek a klasszikus félvezető technológiák kiegészítésére, illetve kiváltására, molekuláris alapú tranzisztorok, LED-ek és vezetékek létrehozására.

A Lendület program további nyerteseiről az MTA.hu honlapján olvashatnak.