|   Küldés emailben

Laza és kötött kultúrák: Dr. Molnár Csaba írása és interjúja Dr. Fülöp Mártával az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadójával

Vajon milyen tekintetben tartozik hazánk egy csoportba Brazíliával, Hollandiával, Izraellel, Észtországgal és Ukrajnával? Egy tudományos kutatás szerint a felsorolt országok mindegyikében laza a társadalom szövedéke, ellentétben a szigorú (vagy kötött) Pakisztánnal, Malajziával, Indiával és Norvégiával. A kategorizálás első látásra meglepő lehet, de a kutatók szerint a társadalmi szabályok fontossága rengeteg jelenségre magyarázatot ad.

A világszerte megkérdezett hétezer embernek olyan kérdésekre kellett válaszolnia, mint „Sok társadalmi norma van, amelyeknek az ebben az országban élő embereknek meg kell felelniük?” vagy „Ha valaki megszegi a szabályokat, a többiek szigorúan elítélik-e a viselkedését?”. A kérdésre adott válaszokból szigorúságmutatót kalkuláltak, majd az országok pontszámait más tényezőkkel vetették össze, keresve a lazaság (illetve szigorúság) okait, illetve következményeit. Az első eredményeket hét éve a Science-ben publikálták.

Az emberek értékelése olyan tényezőkkel is jól korrelált, mint az órák pontossága vagy a bal kézzel írók aránya az országban. Utóbbi kettő jelenség érezhető módon utal a lazaságra: ahol fontosnak tartják a szabályokat, ott figyelnek rá, hogy az órák helyesen járjanak, de az oktatási elvekben is vaskalaposabbak lehetnek, ezért igyekeznek a gyereket átszoktatni a jobbkezességre.

„A magyar minta értelmiségi, magasan iskolázott emberekből állt össze. Egy komplex kérdőívet kellett a résztvevőknek kitölteniük, amely részben arra kérdezett rá, hogy különböző élethelyzetekben milyen magatartásokat tartanak megengedhetőnek. Más kérdések arra vonatkoztak – és ez a rész keltett nagyobb médiafigyelmet –, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak a társadalmi normákat, és benyomásuk szerint az ország többi lakója mennyire tartja be a szabályokat” – mondta el az INDEX.hu kérdésére Fülöp Márta, a Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociálpszichológia-professzora, a Science-cikk egyik szerzője.

A teljes cikk az index.hu olvasható