Ezért nem az iparban folytattam – kinek miért volt meghatározó a fiatal kutatói program?

Ezért nem az iparban folytattam – kinek miért volt meghatározó a fiatal kutatói program?

Van, akinek a tengerentúli kutatói állás helyett a hazai tudományos munka lehetőségét, van, akinek a kutatói pálya iránti elköteleződését jelentette az MTA csaknem negyedszázada indított, fiatal kutatói álláshelyeket biztosító programja. Az egykori pályakezdők között ma már szép számmal akadnak akadémikusok és fontos tudományos műhelyek vezetői. Az mta.hu megkeresésére három, a programban egykor és jelenleg részt vevő kutató beszélt a tudományos pályáját meghatározó évekről.

„1990 elején posztdoktorként az USA-ban, a Duke Egyetemen kutattam, majd egy év múlva a Texas A&M Egyetem Ciklotron Intézetébe kerültem, és éppen arról tárgyaltam, hogy Tucsonban, az Arizona Egyetemen folytatom tovább a kvark-gluon plazma keletkezésének vizsgálatát, amikor levelet, pontosabban e-mailt – 1992-ben már működött – kaptam otthonról. Ebben arról értesített Zimányi József akadémikus, hogy az MTA, felismerve, hogy a világjáró fiataloknak lehetőséget kellene adni a hazatérésre, meghirdette az MTA Fiatal Kutatói Állás programját” – idézte fel a majd negyedszázaddal ezelőtti, egész pályáját meghatározó eseményt Lévai Péter fizikus.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója egyike annak a mintegy 2400 kutatónak, aki az elmúlt több mint két évtizedben lehetőséget kapott rá, hogy pályája kezdetén három évig az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozhasson.

 

Tucson helyett Budapest

„Akkoriban ez fantasztikus lehetőség volt, mert én alapvetően idehaza szerettem volna kutatni, és a fiatal kutatói állás ezt lehetővé is tette‟ – emelte ki Lévai Péter, aki kandidátusi értekezése elkészítése után jó eséllyel pályázhatott az MTA akkori Központi Fizikai Kutatóintézetének Részecske- és Magfizikai Intézete által kiírt fiatal kutatói állásra. „Így Tucson helyett Budapesten, a KFKI RMKI-ban folytathattam kutatásaimat, s azóta is itt kutatok” – mondta.

„Elkötelezett lettem a kutatói pálya iránt”

„Abban a három évben láttam bele igazán a kutatói pálya működésébe, kihívásaiba, és akkor sajátítottam el a műveléséhez szükséges alapvető kompetenciákat” – ezt már Soós Tibor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének megbízott igazgatója mondta. Az akkor még „akadémiai ösztöndíjas”-nak nevezett státuszt 1996 szeptemberétől doktoranduszként töltötte be az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet Heterociklusos Kémiai Osztályán. Az állás számára a PhD-fokozat megszerzésének lehetőségét jelentette. Soós Tibor, aki 2010-ben az MTA egy évvel korábban elindított Lendület programjának egyik első nyertese lett, a további pályafutását jelentősen meghatározó időszakként tekint vissza a kilencvenes évek második felére: „A legfontosabb talán az volt, hogy elkötelezett lettem a kutatói pálya iránt, s nem az iparban folytattam tovább szakmai pályafutásomat.”

Lehetőség a fejlődésre

A majd’ negyedszázados program iránt ma sem csökken az érdeklődés. „A fiatal kutatóknak nem könnyű elhelyezkedniük. Hiába szeretnének véglegesen egy kutatóintézetnél dolgozni, a költségvetési helyek szűkössége miatt gyakran csak projektek terhére, határozott időre sikerül őket foglalkoztatni” – vázolja Honvári Patrícia, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézet Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályának tudományos segédmunkatársa azokat a nehézségeket, amelyekkel a tudományos pálya iránt érdeklődő fiatalok napjainkban szembesülnek. Szerinte a fiatal kutatói álláshely ebben nyújt segítséget, hiszen három év időtartamra megoldja a bérezést. Ráadásul ezeket az esztendőket a fiatal kutató a saját kutatási témájának, doktori disszertációjának előkészítésével töltheti.

 

Az akadémiai kutatóintézetben 2012-től ügyvivő szakértőként dolgozó, majd immár doktoranduszként a fiatal kutatói helyet tavaly sikerrel megpályázó közgazdász azt reméli, hogy az elkövetkező években fontos előrelépést tehet a saját kutatásaiban, és a disszertációját is el tudja készíteni. Ugyanakkor nemcsak a kutatásokban van lehetősége részt venni, hanem tudományos konferenciák szervezésében is szerepet kap. Prezentációkat tart, publikációkat ír, amelyek nagyrészt a saját kutatási témájához illeszkednek.

Nincs alternatívája

Soós Tibor szerint a fiatal kutatói álláshelyeknek stratégiai szerepük volt, van, és lesz – nem csupán az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetben, hanem más akadémiai kutatóhelyeken is. Úgy véli, a 2006 óta kiemelt kutatási témák művelésére meghirdetett program nagy hatással van az egyes intézmények kutatási tematikájának megújítására és a fiatal kutatói generáció kinevelésére. „A jelenlegi tudományfinanszírozási környezetben nincs alternatívája ennek a rendszernek” – mondja a kutató, aki szerint egy olyan időszakban, amikor a pályázati rendszerek egy részének működése nem egyenletes és kiszámítható, a program különösen felértékelődik.

Lévai Péter úgy véli, a doktori fokozat megszerzésére szánt három év nem elég egy nemzetközi szintű PhD-dolgozat elkészítéséhez. Ezért az Akadémia által nyújtott fiatal kutatói állásnak meghatározó szerepe van abban, hogy a már abszolutóriummal rendelkező doktoranduszok egy kutatóintézetben ténylegesen befejezhessék, majd megvédhessék doktori dolgozatukat, és felkészülhessenek egy külföldi posztdoktori állás elnyerésére. Így aztán világlátottan térhetnek haza valamelyik akadémiai kutatóintézetbe vagy egyetemre.

Honvári Patrícia szerint az őt körülvevő kutatói közösség idősebb tagjai is értékelik a fiatal kutatók számára biztosított lehetőséget: „Tisztában vannak vele, hogy a fiatal kutatói álláshely mennyire megkönnyíti a fiatalok helyzetét a hároméves »biztos« elhelyezkedéssel.” A fiatal közgazdász ugyanakkor azt is kiemelte: a pénzkereseten és a további pályájuk szempontjából fontos tapasztalatokon túl a program azért is fontos, mert „az MTA fiatal kutatójának lenni presztízst jelent”.

  ⃰⃰⃰  ⃰  ⃰

Lovász László, az Akadémia elnöke idén májusban 98 új, szeptember 15-től betölthető fiatal kutatói álláshely odaítéléséről döntött. Ennek értelmében az MTA Agrártudományi Kutatóközpont 9, az MTA Atommagkutató Intézet 4, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 10, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 5, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont 6, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet5, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 4, az MTA Ökológiai Kutatóközpont 4, az MTA Nyelvtudományi Intézet 3, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóközpont 4, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 5, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 4, az MTA Természettudományi Kutatóközpont 14, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 9, az MTA Könyvtár és Információs Központ pedig 1 új kutatói álláshelyet hirdethetett meg. A fiatal kutatók jelentős része a hároméves időszak alatt kutatási munkáján túl továbbképzéseken, konferenciákon vesz részt, publikál, előadásokat tart, oktatási tevékenységet végez, külföldi ösztöndíjat vesz igénybe, pályázatokon indul, nyelvvizsgát tesz. Többen ez alatt az időszak alatt szereznek PhD-fokozatot, illetve részesülnek különféle elismerő díjazásban.

Forrás: mta.hu

http://mta.hu/mta_hirei/elkotelezett-lettem-a-kutatoi-palya-irant-136624/

2015-07-20T10:29:03+00:00 2015. július 20.|Aktuális hírek|
X