Gyógyszerkutatásban használható molekuláris „építőkészletek” fejlesztése uniós támogatással

A gyógyszerkutatások egy új megközelítésének továbbfejlesztésére nyerte el az Európai Unió 3,9 millió eurós pályázatát Keserű György Miklós, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója és kollégái egy holland, spanyol, svéd, svájci és brit tudományos intézetek és vállalkozások által alkotott konzorciummal közösen. A támogatás lehetővé teszi, hogy az új módszerek kutatására és alkalmazására egy PhD-hallgatókat foglalkoztató képzési hálózatot is létrehozzanak.

Két Nobel-díjas német tudós – a kémikus Hermann Emil Fischer (1852-1919) és a fiziológiai és orvostudományi kutatásokat folytató Paul Ehrlich (1854-1915) több mint egy évszázaddal ezelőtt jutott arra a felismerésre, hogy a gyógyszerek hatékonysága a készítmények és a szervezet fehérjéi között kialakuló, molekuláris kölcsönhatásokkal függ össze. Ahogy sokasodtak a fehérjék szerkezetéről szerzett ismeretek, az is kiderült, hogy a gyógyszermolekulák azáltal fejtik ki hatásukat, hogy a proteinek kisebb-nagyobb üregeibe illeszkednek. Ezeknek az üregeknek, valamint a bennük megfelelő kölcsönhatásokat kialakítani képes molekuláknak az azonosítása volt a gyógyszerkutatás kezdeti szakaszának egyik legnagyobb kihívása.

A múlt század végéig az üregekbe illeszkedő molekulákat a korábban más célra előállított molekulák közül próbálták kiválasztani. Az utóbbi tíz évben viszont egy új megközelítésnek köszönhetően sikerült egy új, a gyógyszereknél lényegesen kisebb méretű molekulák (fragmensek) tesztelésén és továbbépítésén alapuló módszert kidolgozni.

A ligandumok keresése a fragmensek kötődésének vizsgálatával indul. Az új eljárás azon a felismerésen alapul, hogy az ilyen molekulák nagyobb valószínűséggel kötődnek a fehérjék üregeihez, mint a nagyobb, gyógyszerjelölt-méretű molekulák. Ennek köszönhetően már egy néhány száz vagy néhány ezer fragmenst tartalmazó könyvtár szűrővizsgálata is kiindulópontul szolgáló találatot eredményezhet. A kiindulópontoknak az üreg jellegzetességeit figyelembe vevő továbbépítése vagy több találat esetén összekapcsolása új gyógyszerjelöltek megtalálásához vezethet el.

Az elnyert pályázati támogatás elősegíti, hogy a magyar kutatócsoport kiterjessze a fragmensalapú megközelítést kovalens kötésű gyógyszerjelölt-molekulák kifejlesztésére. Ezek a molekulák ugyanis a hatásért felelős fehérjével olyan erős kölcsönhatást alakítanak ki, amely megakadályozza a gyógyszer távozását. A kutatócsoport ezért kémiailag reaktív fragmenseket tartalmazó „építőkészletet” tervez és állít elő, továbbá olyan tesztelési eljárásokat fejleszt ki, amelyekkel az ilyen fragmensek fehérjekötődése vizsgálható.

Ami a magyar tudósok által kifejlesztett új molekuláris „építőkészletek‟ felhasználását illeti, az MTA TTK munkatársai Iwan de Esch (Vrije Universiteit Amsterdam) és Rod Hubbard (University of York) kutatócsoportjaival közösen kívánnak új, innovatív vezérmolekulákat alkotni több, terápiás szempontból fontos fehérje ellen. A megközelítés újdonságát az is mutatja, hogy a konzorcium partnerei között a legnagyobb európai gyógyszergyárak – a Novartis, a GlaxoSmithKline, a Roche és a Servier – is megtalálhatók.

Forrás: mta.hu, MTA hírei, 2015. szeptember 9.

2015-09-28T17:45:30+00:00 2015. szeptember 10.|Aktuális hírek|
X