|   Küldés emailben

Csoportvezető

Honbolygó Ferenc, PhD, tudományos főmunkatárs
Publikációk

Munkatársak

A kutatócsoport elődjét (MTA TTK KPI, Fejlődés-pszichofiziológiai Csoport) 2000 januárjában Csépe Valéria alakította meg. A kutatócsoportot Csépe Valéria akadémiai vezetői (főtitkárhelyettes) megbízatásának idején, 2008 és 2014 májusa között, Honbolygó Ferenc vezette. Az újjáalakult kutatócsoport kutatásai a megismerő funkciók dinamikus rendszereinek megismerésére és fejlődési aspektusainak feltárására irányul. A kutatások középpontjában a magasabb szintű hallási feldolgozás (beszéd és zene), a kogníció dinamikus, terület-specifikus (olvasás, nyelvi feldolgozás, téri kogníció) és terület-általános (végrehajtó funkciók) alrendszerei állnak. Ezek tanulmányozása interdiszciplináris, a viselkedéses és idegtudományi (elektrofiziológiai és képalkotó) módszerek kombinált alkalmazásával történik. A kutatócsoport az MTA TTK AKK-n belül két elektrofiziológiai laboratóriumot működtet:

  • EGI laboratórium – laborvezető:  Tóth Dénes
  • Bioszignál laboratórium – laborvezető: Honbolygó Ferenc

Jelentősebb eredmények

Diszlexia

A diszlexiás olvasási zavart jellemző nyelvi és nem nyelvi feldolgozási eltérések pszichofiziológiai kutatása területén nemzetközileg is számontartott eredmények születtek. Sikerült feltérképezni a fejlődési diszlexiára jellemző EKP eltéréseket mind a beszédészlelés, mind a szóolvasás területén. Kimutattuk, hogy a beszédhangok kritikus kontrasztjainak detekciója a fejlődési diszlexiában atipikus, a fonológiai műveletek pedig gyakran sérülnek. Mindezt a munkaemlékezet fonológiai alrendszerének enyhe zavarai gyakran kísérik, ezek egyes feladatokban a nyelvi reprezentáció zavaraihoz hozzáadódva az olvasás zavaraiban meghatározóak.

Számreprezentáció

Az EKP vizsgálatok eredményei szerint a számok reprezentációja modalitásfüggetlen, ezt viszont az eltérő bemenetek különböző mértékben aktiválják. Amint a vakokkal végzett vizsgálatokból kiderült, a reprezentáció a bement hiányában is kialakul, a műveletek pedig a látókéval részben azonos agyi hálózat működésére utalnak.

Hangsúlyészlelés

Elsők között sikerült az Eltérési Negativitás  (EN) módszerével feltárni, hogy a beszéd szupraszegmentális (hangsúly) tulajdonságait a magyarban mintázathoz kötött feldolgozás jellemzi és ezt a szavak lexikális státusza nem befolyásolja. A hangsúly feldolgozása feltételezhetően beszédspecifikus, prelexikális reprezentációkon alapul.

Nyelvi feldolgozás

Hazai együttműködés keretében a mondat szintű feldolgozást vizsgálva sikerült kimutatni, hogy a magyar nyelv kvázi szabad szórendje a nyelvtani szerkezetek feldolgozásában rendkívüli rugalmasságot igényel. A feldolgozási szintek (szintaxis, morfológia, szemantika) interakciója a gazdaságosság elvei szerint érvényesül. Kimutattuk továbbá, hogy a nyelvi szerkezet kijelölésében a prozódiai és szintaktikai jellemzők azonos súllyal vesznek részt, és a prozódiai szerkezet sértése szintaktikai újraértelmezési folyamatokat indít el.

Aktuális pályázatok

 

Kulcsingerek és szabályok – A szavak akusztikus és vizuális feldolgozásának neurokognitív vizsgálata

(OTKA NK 101087)
A hallott és írott nyelvi információ megértése arra a képességre vonatkozik, hogy a hallási és látási információk feldolgozása révén ki tudjuk nyerni az üzenetek jelentését. Az akusztikus és vizuális tulajdonságok számos lehetséges variációját mutató szavak felismerése a lokális jegyek és a globális reprezentációk komplex interakcióján alapul. A lokális jegyekre (pl. a beszéd szegmentális és szupraszegmentális jegyei, vagy az írott szöveg betűi), mint kulcsokra, a globális, absztrakt reprezentációkra pedig mint szabályokra fogunk hivatkozni. A szabályok magukban foglalják a mintázat-felismerő mechanizmusok révén létrejövő template-eket, illetve azokat a bonyolultabb nyelvspecifikus algoritmusokat, amelyek révén az absztrakt reprezentációk létrejönnek.

Jelen projektben a lokális és globális elemzési folyamatok szerepét vizsgáljuk a nyelvi információk feldolgozásában. Specifikusabban azzal foglalkozunk, hogy hogyan befolyásolják a globális reprezentációk az akusztikus és vizuális nyelvi információk feldolgozását, és hogyan fejlődnek ki ezek a csecsemőkor, és a gyermekkor során.  A kísérletek várható eredményei segíteni fognak annak megértésében, hogy az emberi agy hogyan tanulja meg a nyelvileg releváns absztrakt szabályok kivonását a beszédfolyamból csecsemőkorban, hogyan alkalmazkodik a vizuális szófelismerés speciális követelményeihez iskoláskorban, és hogyan nehezíti meg a második nyelv megértését és produkcióját a szabályok túlzott használatával felnőttkorban.

Együttműködések

Hazai együttműködők

  • BME, Ergonómia és Pszichológiai Tanszék, Budapest
  • BME TTK, Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
  • Pannon Egyetem, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, Veszprém,
  • Debreceni Egyetem, Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Debrecen
  • ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Kognitív Pszichológia Tanszék, Budapest
  • MTA SZTAKI, 3D Internet-alapú Kontroll és Kommunikációs Laboratórium, Budapest
  • MTA Nyelvtudományi Intézet, Neurolingvisztikai Csoport, Budapest

Külföldi együttműködők

  • Centre for Neuroscience in Education, Department of Experimental Psychology, University of Cambridge, Cambridge, UK
  • University of Jyväskylä , Department of Psychology , Jyväskylä, Finnország
  • University of Maastricht, Faculty of Psychology, Neuroimaging Center, Maastricht, Hollandia
  • University of Tübingen, Department of Psychology, Tübingen, Németország
  • University of Zagreb, Department of Psycholinguistics, Zagreb, Horvátország

További tájékozódást szolgáló labor honlapok:
humlab.ttk.mta.hu
www.facebook.com/KPIFPFCS