|   Küldés emailben

Csoportvezető

Csépe Valéria, az MTA levelező tagja, kutatóprofesszor, elnöki megbízott
Publikációk

Munkatársak

A kutatócsoport elődjét (MTA TTK KPI, Fejlődés-pszichofiziológiai Csoport) 2000 januárjában Csépe Valéria alakította meg. A kutatócsoportot Csépe Valéria akadémiai vezetői (főtitkárhelyettes) megbízatásának idején, 2008 és 2014 májusa között, Honbolygó Ferenc vezette. Az újjáalakult kutatócsoport kutatásai a megismerő funkciók dinamikus rendszereinek megismerésére és fejlődési aspektusainak feltárására irányul. A kutatások középpontjában a magasabb szintű hallási feldolgozás (beszéd és zene), a kogníció dinamikus, terület-specifikus (olvasás, nyelvi feldolgozás, téri kogníció) és terület-általános (végrehajtó funkciók) alrendszerei állnak. Ezek tanulmányozása interdiszciplináris, a viselkedéses és idegtudományi (elektrofiziológiai és képalkotó) módszerek kombinált alkalmazásával történik. A kutatócsoport az MTA TTK AKK-n belül két elektrofiziológiai laboratóriumot működtet:

  • EGI laboratórium – laborvezető:  Tóth Dénes
  • Bioszignál laboratórium – laborvezető: Honbolygó Ferenc

Jelentősebb eredmények

Diszlexia

A diszlexiás olvasási zavart jellemző nyelvi és nem nyelvi feldolgozási eltérések pszichofiziológiai kutatása területén nemzetközileg is számontartott eredmények születtek. Sikerült feltérképezni a fejlődési diszlexiára jellemző EKP eltéréseket mind a beszédészlelés, mind a szóolvasás területén. Kimutattuk, hogy a beszédhangok kritikus kontrasztjainak detekciója a fejlődési diszlexiában atipikus, a fonológiai műveletek pedig gyakran sérülnek. Mindezt a munkaemlékezet fonológiai alrendszerének enyhe zavarai gyakran kísérik, ezek egyes feladatokban a nyelvi reprezentáció zavaraihoz hozzáadódva az olvasás zavaraiban meghatározóak.

Számreprezentáció

Az EKP vizsgálatok eredményei szerint a számok reprezentációja modalitásfüggetlen, ezt viszont az eltérő bemenetek különböző mértékben aktiválják. Amint a vakokkal végzett vizsgálatokból kiderült, a reprezentáció a bement hiányában is kialakul, a műveletek pedig a látókéval részben azonos agyi hálózat működésére utalnak.

Hangsúlyészlelés

Elsők között sikerült az Eltérési Negativitás  (EN) módszerével feltárni, hogy a beszéd szupraszegmentális (hangsúly) tulajdonságait a magyarban mintázathoz kötött feldolgozás jellemzi és ezt a szavak lexikális státusza nem befolyásolja. A hangsúly feldolgozása feltételezhetően beszédspecifikus, prelexikális reprezentációkon alapul.

Nyelvi feldolgozás

Hazai együttműködés keretében a mondat szintű feldolgozást vizsgálva sikerült kimutatni, hogy a magyar nyelv kvázi szabad szórendje a nyelvtani szerkezetek feldolgozásában rendkívüli rugalmasságot igényel. A feldolgozási szintek (szintaxis, morfológia, szemantika) interakciója a gazdaságosság elvei szerint érvényesül. Kimutattuk továbbá, hogy a nyelvi szerkezet kijelölésében a prozódiai és szintaktikai jellemzők azonos súllyal vesznek részt, és a prozódiai szerkezet sértése szintaktikai újraértelmezési folyamatokat indít el.

Aktuális pályázatok

Virtuális téri neurokognitív kutatóműhely létrehozása a jövő immerzív médiatechnológiáinak kutatásához és fejlesztéséhez (KTIA_AIK_12-1-2013-0037)

A projekt kettős:
(I.) nemzetközi szinten egyedi kutatóműhely és platform létrehozása a virtuális téri neurokognitív alapfolyamatok és gyakorlati navigációs kérdések vizsgálatára,
(II.) a platform első alkalmazása világújdonságot jelentő kísérletekben.

(I.) Létrehoz egy valós tértől és helytől független ökológiailag valid, online kísérleti kollaborációs platformot “augmented reality” infrastruktúrával. Az EU trendeknek megfelelően erős interdiszciplináris lehetőségeket biztosít (mérnöki, informatikai, ergonómiai és kognitív idegtudományok). A különböző szakterületű kutatók elismert tudása és az egyedi, összeköthető kísérleti kollaborációs platform nemzetközileg kiemelkedő kutatóműhely megalapozására és új, világszínvonalú paradigmák kidolgozására vezet. Közvetlenül szolgálja az kiemelt EU trendeket, pl. a jövő internetén megjelenő 3D immerzív kollaborációs terek és 3D interaktív médiarendszerek fejlesztését.
(II.) A kísérletek a jövő 3D internetének használatában alapvető keresési,tájékozódási és navigációs viselkedések alaposabb megismerését célozzák a neurokognitív folyamatoktól az ergonómiáig, egyedülállóan új módszereket alkalmazva: mozgás közbeni EEG regisztráció, virtuális terekben új szemmozgáskövetés és mindezek adatbányászati elemzése.
A projektet (1.) az MTA SZTAKI két egysége, a 3D Internet-alapú Kontroll és Kommunikációs Laboratórium és az Informatikai Kutatólaboratórium Adatbányászat és Keresés Csoport, (2.) az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és (3.) a BME két tanszéke, az Ergonómia és Pszichológiai Tanszék és a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék konzorciuma hajtja végre, két rangos külföldi intézettel az online platformon közös kísérleteket is végrehajtva.

Kulcsingerek és szabályok – A szavak akusztikus és vizuális feldolgozásának neurokognitív vizsgálata

(OTKA NK 101087)
A hallott és írott nyelvi információ megértése arra a képességre vonatkozik, hogy a hallási és látási információk feldolgozása révén ki tudjuk nyerni az üzenetek jelentését. Az akusztikus és vizuális tulajdonságok számos lehetséges variációját mutató szavak felismerése a lokális jegyek és a globális reprezentációk komplex interakcióján alapul. A lokális jegyekre (pl. a beszéd szegmentális és szupraszegmentális jegyei, vagy az írott szöveg betűi), mint kulcsokra, a globális, absztrakt reprezentációkra pedig mint szabályokra fogunk hivatkozni. A szabályok magukban foglalják a mintázat-felismerő mechanizmusok révén létrejövő template-eket, illetve azokat a bonyolultabb nyelvspecifikus algoritmusokat, amelyek révén az absztrakt reprezentációk létrejönnek.

Jelen projektben a lokális és globális elemzési folyamatok szerepét vizsgáljuk a nyelvi információk feldolgozásában. Specifikusabban azzal foglalkozunk, hogy hogyan befolyásolják a globális reprezentációk az akusztikus és vizuális nyelvi információk feldolgozását, és hogyan fejlődnek ki ezek a csecsemőkor, és a gyermekkor során.  A kísérletek várható eredményei segíteni fognak annak megértésében, hogy az emberi agy hogyan tanulja meg a nyelvileg releváns absztrakt szabályok kivonását a beszédfolyamból csecsemőkorban, hogyan alkalmazkodik a vizuális szófelismerés speciális követelményeihez iskoláskorban, és hogyan nehezíti meg a második nyelv megértését és produkcióját a szabályok túlzott használatával felnőttkorban.

A hangsúlyfeldolgozás akusztikai, kognitív és agyi háttere

(OTKA PD 84009)
A beszéd prozódiai jellemzőinek feldolgozása a pszicholingvisztika kevéssé kutatott témái közé tartozik. A prozódiai jellemzők közül a hangsúly különösen érdekes a pszichológia számára, mivel a hangsúly „lélektani kategória : a hangsúlyélmény tehát nem a hallószervben, hanem a központi idegrendszerben alakul ki a hangjelenség alapos, de gyors és öntudatlan elemzése nyomán.” (Fónagy, 1958, 23.o.).  Jelen kutatás három témára koncentrál a hangsúllyal kapcsolatban: hangsúllyal kapcsolatos akusztikai jellemzőket vizsgálatára, a hangsúlyfeldolgozás neurokognitív hátterének vizsgálatára az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) módszerével, és a hangsúllyal kapcsolatos akusztikai jellemzők szerepére a hangsúly detekciójában

Együttműködések

Hazai együttműködők

  • BME, Ergonómia és Pszichológiai Tanszék, Budapest
  • BME TTK, Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
  • Pannon Egyetem, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, Veszprém,
  • Debreceni Egyetem, Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Debrecen
  • ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Kognitív Pszichológia Tanszék, Budapest
  • MTA SZTAKI, 3D Internet-alapú Kontroll és Kommunikációs Laboratórium, Budapest
  • MTA Nyelvtudományi Intézet, Neurolingvisztikai Csoport, Budapest

Külföldi együttműködők

  • Centre for Neuroscience in Education, Department of Experimental Psychology, University of Cambridge, Cambridge, UK
  • University of Jyväskylä , Department of Psychology , Jyväskylä, Finnország
  • University of Maastricht, Faculty of Psychology, Neuroimaging Center, Maastricht, Hollandia
  • University of Tübingen, Department of Psychology, Tübingen, Németország
  • University of Zagreb, Department of Psycholinguistics, Zagreb, Horvátország

További tájékozódást szolgáló labor honlapok:
humlab.ttk.mta.hu
www.facebook.com/KPIFPFCS