|   Küldés emailben

Pszichobiológiai Csoport

Csoportvezető

Topál József, DSc, tudományos tanácsadó
Publikációk

Munkatársak

Kutatási témák

A Pszichobiológiai Csoport tudományos vizsgálatai a kognitív fejlődés területéhez kötődnek. A megismerés kibontakozásának finom megértéséhez a korai cselekvésértelmezés, az érzelmi fejlődés, a társas kogníció, az emlékezetfejlődés és az alapvető kulturális-tanulási mechanizmusok feltárását célzó vizsgálatokkal járul hozzá. A csecsemőkkel és kisgyermekekkel zajló vizsgálatok közös jellemzője, hogy miközben játékos keretek között, a gyermekeket és jelenlevő szüleiket egyaránt involváló módszerek alkalmazását helyezik előtérbe, a megismeréstudomány egészét gazdagító, alapkutatás igényét támasztják, vagyis utánzásos, játékos választásos helyzetek, egyszerű, érdekfeszítő animációk megfigyelése révén igyekeznek eljutni általános életkori sajátosságok és a megismerő folyamatok alakulását magyarázó keret megfogalmazásához, finomításához. Még több erről itt: Babaakadémia.

Gervai Judit, Lakatos Krisztina és Tóth Ildikó az anya-gyermek kapcsolat fejlődését befolyásoló anyai és gyermeki, biológiai és környezeti tényezők szerepét vizsgálja hosszmetszeti (longitudinális) megközelítésben. A Budapesti Családvizsgálat (BCSV) korábbi eredményei a csecsemők genetikai okokból is eltérő érzékenységéről a gondozói környezet jellemzőire paradigmaváltást hoztak a korai kötődés kutatásában. A jelenleg záruló Budapesti Mama-Baba (BMB) csecsemőkutatás középpontjában egyes, a genetikai hatásokat feltételezetten közvetítő hormonális, neuropszichológiai és viselkedési mechanizmusok álltak. Előkísérleti fázisban van a korábbi úttörő kutatások epigenetikai irányba való kiterjesztése a korábbi hosszmetszeti vizsgálat (BCSV) a serdülőkorú résztvevőinek bevonásával.

OTKA NK735512008-2013, OTKA NK73551 Célunk a csecsemők korai, fejlődési rizikót jelentő dezorganizált kötődésének kialakulásában szerepet játszó folyamatok jobb megismerése volt. Az anyai viselkedés, az érzelmi kommunikáció zavara a jelen kutatásban is összefüggött a dezorganizált kötődéssel, különösen azokban a párokban, amelyekben a csecsemő nem hordoztaa D4 dopamin receptor gén 7-szeres ismétlődésű változatát. Új eredmény, hogy ez az anyai viselkedés nemcsak a dezorganizált, hanem a bizonytalan-rezisztens kötődés kialakulásában is szerepet játszott, továbbá az anya katekol-O-metiltranszferáz genotípusa hatással volt az anyai kommunikáció zavaraira.A közvetítő folyamatokat tekintve, a csecsemő D4 dopamin receptor genotípusa befolyással volt 9 hónapos kori figyelmi teljesítményére és stresszregulációjára, szerotonin transzporter promoter genotípusa pedig általános negatív érzelmi beállítódására. Stresszregulációs képessége viszont összefüggött az anyai viselkedés anomáliáival (az okság iránya még nem teljesen világos) és a csecsemő egyéves kori kötődési viselkedésével is. Minél kevésbé volt képes szabályozni stressz válaszait (4 és 9 hónapos korban is), annál több anomáliát találtunk az anyai viselkedésben, és annál inkább dezorganizált (vagy rezisztens) volt kötődési viselkedése 12 hónaposan. Kísérleti körülmények közt a 9 hónapos csecsemők félelem arckifejezésre való érzékenysége is hozzájárult az atipikus anyai viselkedéshez és a 12 hónapos kori dezorganizált (vagy rezisztens) kötődéshez.

OTKA K 112138 Társas készségek kognitív mechanizmusainak összehasonlító vizsgálata innovatív módszerekkel. Mára széles körben elfogadott, hogy bármely faj, így az ember viselkedését is nagyban meghatározza az a környezet, amelyhez evolúciós léptékben alkalmazkodott. Egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy a kutyák számos vonatkozásban kisgyermek-szerű társas kommunikációs készségekkel rendelkeznek, és ez a háziasítás évezredei során az emberrel megosztott közös környezethez való alkalmazkodásnak köszönhető. Bár a kutya és az ember értelmi működése nyilvánvalóan nagyon eltér egymástól, a jelen kutatás célja annak feltárása, hogy a kutya és az ember(gyerek) között megfigyelhető „felszínes” viselkedési hasonlóságok hátterében, az értelmi működés rejtett szabályozó szintjein (idegrendszeri aktivitás, hormonális és genetikai szabályozás) milyen hasonlóságok figyelhetők meg. Vizsgálatainkban a hagyományos viselkedési megfigyeléseket modern idegtudományi módszerekkel (agyi képalkotó eljárások, idegrendszeri aktivitás mérése) és a környezeti tényezők génműködésre gyakorolt hatásának elemzésével egészítjük ki. Várakozásaink szerint a kutatás eredményei közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy megértsük azokat a rejtett szabályozó folyamatokat, amelyek a kutya és az ember sajátos társas-értelmi képességeinek kialakulásában szerepet játszanak.

Pályázatok

OTKA K112138 (Társas készségek kognitív mechanizmusainak összehasonlító vizsgálata innovatív módszerekkel): Topál József
OTKA K108882: Lakatos Krisztina
MTA Posztdoktori Kutatói Program: Turcsán Borbála
MTA Fiatal Kutatók Támogatása: Kiss Orsolya
Nestlé Purina pályázat („Age-related cognitive changes in dogs”): Vargáné Kis Anna

Együttműködések

partner: MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport
téma: A kutya mint az öregedéssel összefüggő kognitív változások modellje
téma: Az érzelemfeldolgozás neurális hátterének összehasonlító elemzése kutya és ember esetében

partner: ELTE PPK Kognitív Pszichológia
téma: A naiv szociológia kognitív alapjai

partner: Magatartáskutató Intézet, Semmelweis Egyetem
téma: Non-invazív poliszomnográfiás módszer (EEG) kidolgozása és vizsgálatok végzése kutyán