|   Küldés emailben

Lendület

Lendületben a magyar tudomány

az MTA Természettudományi Kutatóközpont LENDÜLETES kutatói:

2016

Beke-Somfai Tamás János

Beke-Somfai Tamás A mikrobák által okozott betegségek globális méretű fenyegetést jelentenek. A baktériumok gyorsan növekedő ellenállása miatt kiemelten fontos új vegyületek keresése és tervezése, amelyek a jövőben sikeresen pótolják a jelenlegi antibiotikumokat. Ezek olyan vegyületek, amelyek a baktériumok számára toxikus hatásúak. Egyik csoportjuk, az ún. peptid-antibiotikumoké, amelyek közül több egy lapos, redőzött rétegszerkezetet vesz fel, hasonlóan a jól ismert Alzheimer-kórhoz kapcsolt amyloid fibrillumokhoz, ahol a kezdeti elváltozás során kis hordószerű egységek jelenhetnek meg.

Beke-Somfai Tamás ezeket a „hordórendszereket” tervezi vizsgálni számítógépes és kísérleti módszerekkel. Azt reméli, hogy a vizsgálatok előrelépést jelentenek a gyógyszertervezés több területén: az Alzheimer-kór kapcsán a betegség jobb megértése lehetővé teszi hatékonyabb gyógyszerek tervezését; a megismert toxikus hordószerkezet pedig remélhetőleg olyan vegyületek tervezését segíti elő, amelyek toxikus hatásukat célzottan baktériumokon fejtik ki.

MTA hírei, 2016.04.25.

2014

Győrffy Balázs (39) orvos az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alakítandó Lendület-kutatócsoportjával olyan biomarkereket (jelzőmolekulákat) keres, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tehető a rosszindulatú daganatos betegek kezelése. “A személyre szabott tumorterápia az orvostudomány előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Kutatásaink során genomszintű adatok vizsgálatával fogunk új, a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése során hasznosítható prognosztikus és prediktív biomarkereket azonosítani: előbbiek a várható túlélést, utóbbiak pedig egy konkrét gyógyszerre adott választ jelzik előre. Az azonosított biomarkereket egyaránt teszteljük sejtkultúrás kísérletekben és klinikai vizsgálatok során. Terveinkben szerepel világháló-alapú programok létrehozása is, amelyek automatizált módon más kutatók számára is lehetővé teszik az onkológiai biomarkerek azonosítását” – összegezte céljait Győrffy Balázs.
Györffy Balázs: http://www.youtube.com/watch?v=GJz7enNXlNs

 Kutatási összefoglaló, interjú az mta.hu-n: „A kutatási szabadság feltételeit biztosítja a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázata”     (MTA HÍREI, 2014.06.17.)



Az Egyesült Államokból nyolcéves távollét után hazaérkező Than Nándor Gábor (42) orvos a szülészeti kórképek patológiás folyamatait vizsgálja. A vezetésével az MTA Természettudományi Kutatóközpontban megalakuló munkacsoport célja a vetélések és szülészeti kórképek kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak zavarainak felderítése és leírása. A kutatások középpontjában – a csoportvezető meghatározó felfedezéseire építve – az anyai-magzati immuntolerancia zavarainak rendszerbiológiai vizsgálata áll. A tervezett kutatások a kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályozási hálózatainak leírásához, valamint új biomarkerek és gyógyszer-támadáspontok azonosításához segítenek hozzá.
Than Nándor Gábor : http://www.youtube.com/watch?v=f_Zry80s5HU

Kutatási összefoglaló, interjú az mta.hu-n: „Hazahozom az Egyesült Államokban megszerzett tudást, tapasztalatot és szemléletet”    (MTA HÍREI 2014.09.08.)

Lendület program tudósairól II. rész
A Kossuth Rádió Tér-Idő műsorban fiatal tudósokat mutattak be, akik a Lendület program keretében öt évig kiemelt támogatásban részesülnek ahhoz, hogy önálló kutatócsoportot szervezzenek. A Lendület-programot hatodik alkalommal hirdették meg és 2014-ben összesen 18 kutató hozhat létre kutatócsoportot. Riport hallható többek között Than Nándor Gábor kutatóval (MTA TTK EI).
Megjelent: MR1 Kossuth Rádió, Tér-Idő; 2014. június 3.


 Tapasztó Levente (34) fizikus az MTA Természettudományi Kutatóközpontban alapítandó kutatócsoportjával olyan új fizikai jelenségek feltárását tűzi ki célul, amelyek új alkalmazási lehetőségeket kínálnak az ultragyors és ultra-kisfogyasztású nanoelektronikai eszközök területén. Kutatásainak fókuszpontjában a speciális szerkezetű, mindössze egy atom vastagságú anyagok állnak, amelyeknek nincs térfogatuk, csak felületük. Ebből adódóan számos olyan újszerű jelenség figyelhető meg bennük, amelyre a megszokott 3D anyagokban nincs példa. Az első kétdimenziós kristály a grafén volt, amelynek felfedezését 2010-ben fizikai Nobel-díjjal ismertek el. Mára azonban világossá vált, hogy a grafén csupán az első volt az izgalmas 2D kristályok sorában, amelyeknek tulajdonságai nagyrészt még feltáratlanok. “Minden korban a rendelkezésre álló anyagok határozták meg az adott civilizáció fejlődési lehetőségeit. A kétdimenziós anyagok megismerése a mai kor számára kínál eddig elérhetetlennek tűnő alkalmazásokat” – fogalmazott Tapasztó Levente.
Tapasztó Levente: http://www.youtube.com/watch?v=egBJL-uclI8

„A Lendület segít megvalósítani a fiatal kutatói nemzedék tudományos elképzeléseit”   (MTA HÍREI, 2014.06.30.)


2013

Biológiai tudományok

Reményi Attila (40) biológus szakterülete a szerkezeti biokémia. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetében önálló kutatócsoportot alakító tudós célja a rákos és gyulladásos folyamatok kialakulásában fontos szerepet játszó, úgynevezett molekuláris kötőfelszínek feltárása. “Mint biológus csodálom az élő rendszerek sokszínűségét és komplexitását, mint biokémikus csodálom a változatosság mögött rejlő molekuláris törvényszerűségek egyszerűségét” – vallja Reményi Attila, aki kutatásaiban a klasszikus és szerkezeti biokémia módszereit egyaránt használja. A biológus tervei szerint háromdimenziós molekuláris felvételeket készít a központi szabályozó fehérjékről, és vizsgálja a környezetből érkező ingerek és a rájuk adott sejtválasz társítását lehetővé tévő, fehérjékből felépülő jelátviteli pályákat.

Kémiai tudományok

Kele Péter (38) kémikus olyan vegyületek kifejlesztését tűzte ki célul, amelyek lehetővé teszik az élő szervezeteket felépítő biomolekulák specifikus módosítását szintetikus kismolekulákkal. Az ELTE adjunktusa az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében megalakítandó kémiai biológiai kutatócsoportjával olyan olcsó, hatékony és könnyen hozzáférhető fluoreszcens jelzővegyületek kifejlesztését tervezi, amelyek a jövőben széles körben alkalmazhatók lesznek a képalkotó eljárásokban, a biológiai tesztekben, a biokémiai folyamatok követésében vagy akár a korai rákdiagnosztikában. Kele Péter meggyőződéssel vallja, hogy a Lendület nagy felelősséget jelent, hiszen példát kell mutatni a jelen és a jövő kutatóinak. Egyben páratlan lehetőséget kínál arra, hogy a kutatók „merészebb gondolataiknak engedve ismeretlenebb vizekre is evezhessenek”.

Kutatási összefoglaló, interjú az mta.hu-n: Dinamikusan fejlődő tudományterület egyik bástyáját tudjuk kialakítani Magyarországon

2012

Tusnády E. Gábor biológus, Enzimológiai Intézet

A biológiailag rendkívül fontos, de nehezen tanulmányozható membránfehérjék szerkezetét kívánja újfajta kísérletes és bioinformatikai módszerekkel feltárni Tusnády Gábor biológus. A nagycsaládos kutató számára az Akadémia kiválósági programja jelenti azt a biztonságot, amely lehetővé teszi, hogy folytassa kutatói pályáját a szerinte Magyarországon is nagy lehetőségekkel kecsegtető bioinformatika terén.


Horváth Róbert biofizikus, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet

Horváth Róbert biofizikus a bioszenzorok fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Ezeknek az orvosi diagnosztikát alapjaiban megváltoztató eszközöknek a révén a költséges és hosszadalmas laboratóriumi vizsgálatok helyett egyetlen csepp emberi vérből is lehetővé válik a rákos elváltozások korai és gyors felismerése. Horváth Róbert az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében hozza létre csoportját, amelynek eredményeit a gyógyszerkutatás és a biotechnológia különböző területein alkalmazhatják.


Deák Andrea vegyész, Szerves Kémiai Intézet

Deák Andrea vegyész kutatásainak középpontjában újszerű tulajdonsággal rendelkező egyedülálló anyagok előállítása áll. Az itthoni munkáját az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetében folytató kutató a Lendület pályázaton elnyert támogatást eddigi eredményei elismerésének, egyúttal nagy felelősségnek is tartja. Azt reméli, hogy a csoportjával kidolgozott módszerek közelebb vihetnek a rák, az AIDS és a malária ellen hatékony új gyógyszerek kifejlesztésében.

Kutatási összefoglaló, interjú az mta.hu-n: Akadémiai támogatással az aranytartalmú szupramolekulák nyomában


Homolya László biológus, Molekuláris Farmakológiai Intézet

Homolya László biológus célja, hogy az Egyesült Államokban elsajátított, Magyarországon eddig nem alkalmazott módszerek bevezetésével kutatásait új irányokba terelje. Az élettani szempontból fontos, úgynevezett ABC-transzporterek működését vizsgáló tudós a hasonló területen dolgozó kutatócsoportokban nem feltétlenül a vetélytársat látja: az azonos kutatási téma szerinte nagyszerű lehetőséget kínál a nemzetközi együttműködésre.

Kutatási összefoglaló, interjú az mta.hu-n: Sejtbiológiai kutatások: “lendületes” összefogás az erőforrások hatékonyabb kihasználásért


Winkler István pszichológus, villamosmérnök, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

A hallókészülékkel élők beszédértését könnyíthetik meg azok a kutatások, amelyeket a Lendület program támogatásával a MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben folytathat Winkler István pszichológus, villamosmérnök. Célja, hogy a hallásjavító készülékek intelligens funkcióinak fejlesztésével egy adott ember hangját el lehessen különíteni több vele párhuzamosan beszélőétől.


Korábbi nyertesek