Topál József

Elérhetőségek

Telefonszám: +36 1 382 6810
Intézet: Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
Csoport: Pszichobiológiai Kutatócsoport
Iroda: D4.05A
Beosztás: kutatócsoport-vezető

Önéletrajz

Diploma, tudományos fokozatok

  • 2014    Magyar Tudományos Akadémia, Filozófia és Történettudományi Osztály, MTA Doktora
  • 2000    Magyar Tudományos Akadémia, Biológiai Tudományok Osztálya, Kandidátus
  • 1989    Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest, Okleveles biológus

Kutatói és vezetői beosztások

  • 2014 –              tudományos tanácsadó
  • 2013 –              az MTA TTK tudományos testületének tagja
  • 2009 –              kutatócsoport vezető
  • 2007 – 2014    tudományos főmunkatárs
  • 2007 –              MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
  • 2000 – 2006    MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport, tudományos főmunkatárs
  • 1997 – 1999    ELTE Etológiai Tanszék, tudományos munkatárs
  • 1992 – 1997    ELTE Etológiai Tanszék, tudományos segédmunkatárs
  • 1989 – 1991    Magyar Tudományos Akadémia, TMB doktori ösztöndíjas

Szervezeti tagság

  • 2011 –              Magyar Pszichológiai Társaság
  • 2010 –              International Organization of Psychophysiology
  • 2006 –              Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség, elnök
  • 2004 –              Kutyával az Emberért Alapítvány, elnök
  • 1991 –              Magyar Etológiai Társaság, alapító tag

Nyelvismeret

  • 1998                 német B típusú alapfokú állami nyelvvizsga
  • 1989                 angol C típusú középfokú állami nyelvvizsga

Tudományos elismerések

  • 2017                 Kardos Lajos Díj, Magyar Pszichológiai Társaság
  • 2004                 Frank A. Beach Comparative Psychology Award  (American Psychological Association – best paper in 2004)
  • 2001                 Frank A. Beach Comparative Psychology Award (American Psychological Association – best paper in 2001)

Pályázatok, ösztöndíjak

Vezető kutatóként:

  • 2018 – 2021 (NKFIH K128448): A new translational approach to study the neurocognitive bases of autism. 37.000.000 HUF
  • 2016 – 2018 (Richter Gedeon NyRt.): A kutya mint az autizmus modellje. 12.000.000 HUF
  • 2016 – 2018 (BIAL Foundation Portugal): The Potential Effect of Behavioral Stimulation on Social Competence in Dogs (via Endogenous Oxytocin Release). 41.500 EUR
  • 2016 – 2017 (NESTLÉ PURINA): Age-related cognitive changes in dogs: a non-invasive investigation of behavioral and electrophysiological markers. 24.000 USD
  • 2015 – 2018 (NKFIH K112138):  Comparative investigation of the social-cognitive mechanisms in dogs and humans: an innovative methodological approach. 25.590.000 HUF
  • 2014 – 2017 (MTA PD): Turcsán Borbála 16.665.000 HUF
  • 2015 – 2018 (MTA FIKU): Kiss Orsolya 7.980.000 HUF
  • 2012 – 2014 (OTKA K100695):  Neurohormonal aspects of social sensitivity in dogs and humans: the role of oxytocin. 20.120.000 HUF
  • 2008 – 2011 (OTKA K76043):  Interpretation of conventional actions and the mechanisms of human culturural knowledge transfer in 3.5 and 5 years of age. 22.854.000 HUF
  • 2007 – 2009 (MTA): Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Social learning and natural pedagogy: the dog as a model. 2.807.000 HUF

Társkutatóként:

  • 2005 – 2008 (OTKA T049615):  Understanding human personality: the dog as a model. 8.400.000 HUF
  • 2005 – 2007 (EU NEST-6 programme, SAP5100041413):  On modelling the evolution of social cognition. 199.479 EUR
  • 2003 – 2006 (MTA 031/01):  Comparative social cognition. 27.296.000 HUF
  • 2003 – 2006 (OTKA T043763):  The dog as a model for human personality. 6.400.000 HUF
  • 2000 – 2002 (Egészségügyi Minisztérium 261/2000):  Social learning processes in dogs. 3.000.000 HUF
  • 1999 – 2002 (MTA F226/98):  Social cognition in dogs. 15.800.000 HUF
  • 1999 – 2002 (OTKA T029705): Social intelligence in dogs. 6.912.000 HUF

Témavezetés

  • 32 BSc/MSc diplomamunka témavezetőként, 9 PhD hallgató témavezetőként
  • Doktori fokozatot szerzett hallgatói: Virányi Zsófia (Messerli Institute, Vienna), Vas Judit (NBMU, Univ. Oslo), Sümegi Zsófia, Gergely Anna (MTA TTK), Oláh Katalin (ELTE PPK), Hegedűs-Kovács Krisztina (MTA TTK)

Oktatási tevékenység

  • Etológia, Viselkedésgenetika, Kognitív etológia, Kommunikáció Evolúciója, Evolúciós Pszichológia (ELTE TTK és PPK, BSc/MSc képzés)
  • Viselkedésgenetika, Kognitív etológia (ELTE Biológus doktori képzés)
  • Összehasonlító pszichológia (PTE Pszichológus doktori képzés, SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola)
  • Evolúciós pszichológia (BME Kognitív tudományok doktori képzés, BME Kognitív tudományok MSc képzés)

Kutatási témák

A kutya, mint az autizmus spektrumzavar egy lehetséges modellje

A mentális zavarok egyre növekvő társadalmi terhet jelentenek, s e rendellenességek kiváltó okainak pontos megismerése komoly kihívás elé állítja a kutatókat. Megfelelő állatmodellek kifejlesztése számos területen segítheti az ilyen irányú kutatásokat. E modellek fontos szempontja azonban, hogy mind a tünetek megnyilvánulása, mind az azokat létrehozó folyamatok hasonlóak legyenek az emberéhez. Korábbi vizsgálatokban igazolták, hogy a kutya alkalmas modellként szolgálhat számos mentális zavar kutatásában. Nemcsak azért, mert közös evolúciós és egyedfejlődési története van az emberrel, hanem azért is, mert az emberhez való alkalmazkodása során társas készségei és motivációs rendszere sok szempontból az emberéhez hasonlóvá alakult. E felismerésekre alapozva kutatásunk célja a kutya, mint modellfaj bevezetése az autizmus spektrum zavar vizsgálatára. A vizsgálatok fókuszában az autisztikus elme működésének két jellegzetes sajátossága áll: (1) a társas motiváció elégtelensége és (2) az arra való képtelenég, hogy az elvárt eseményektől való eltérés észlelése nyomán felismerje a tanulható szabályszerűséget hordozó „jeleket” és azokat elkülönítse a „zaj”-tól (ingerek véletlenszerű fluktuációi).

A kutatás során vizsgáljuk a kutyák társas készségeinek különböző megnyilvánulásait, és az azokban rejlő egyedi variabilitást, valamint azt, hogy az autisztikus jellemzők együtt járnak-e a kutyákban is a társas motivációs deficittel és az elvárásoktól való eltérés atipikus észlelésével. Az eredmények egyaránt értékes adatokkal szolgálhatnak az alapkutatás (pl. kognitív pszichológia, etológia), és az alkalmazott kutatás (pl. állatorvos-tudományok) számára. (NKFIH-K128448)

A kutya és ember társas-kognitív mechanizmusainak összehasonlító vizsgálata

Mára széles körben elfogadott, hogy bármely faj, így az ember viselkedését is nagyban meghatározza az a környezet, amelyhez evolúciós léptékben alkalmazkodott. Egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy a kutyák számos vonatkozásban kisgyermek-szerű társas kommunikációs készségekkel rendelkeznek és ez a háziasítás évezredei során az emberrel megosztott közös környezethez való alkalmazkodásnak köszönhető. Bár a kutya és ember értelmi működése nyilvánvalóan nagyon eltér egymástól, a jelen kutatás célja annak feltárása, hogy a kutya és az ember(gyerek) között megfigyelhető „felszínes” viselkedési hasonlóságok hátterében, az értelmi működés rejtett szabályzó szintjein (idegrendszeri aktivitás, hormonális és genetikai szabályozás) milyen hasonlóságok figyelhetők meg. Vizsgálatainkban a hagyományos viselkedési megfigyeléseket modern idegtudományi módszerekkel (agyi képalkotó eljárások, idegrendszeri aktivitás mérése) és a környezeti tényezők génműködésre gyakorolt hatásának elemzésével egészítjük ki. Várakozásaink szerint a kutatás eredményei közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy megértsük azokat a rejtett szabályozó folyamatokat, amelyek a kutya és az ember sajátos társas-értelmi képességeinek kialakulásában szerepet játszanak. (NKFIH-K1121388)

Publikációs lista

Publikációs lista
X